Események
Élő Hagyomány Programsorozat
A program célja, hogy a magyar és a magyarral együtt élő népi kultúrát - főként a néptáncot, népzenét - megismertesse a felnövő nemzedékkel és az idősebbekkel is. A programsorozat egyszerre teremt lehetőséget szakmai eszmecserére és arra, hogy több generációnak nyújtson hasznos ismereteket, tartalmas szórakozást, betöltse a zene és tánc egyik fontos szerepét, a közösségi tudat erősítését.
Miért érdemes látogatni az Élő Hagyomány Sorozatot?
- a programsorozat egyes alkalmaira adatközlőket (saját élőhelyük néptáncait,
népzenéjét és szokásait bemutató személyeket) hívunk meg
- a bemutatókat élőben élvezheti a közönség
- az érdeklődők a táncházban tánctanulással és személyes beszélgetésekkel kerülhetnek
kapcsolatba az élő népi kultúrával
- a találkozóról kép és hangfelvételeket készítünk
- a készített felvételek alapján az oktatók alaposan tanulmányozhatják az adott
tájegység tánckultúráját, zenéjét és szokásait
A húsvétot követő első vasárnapon (fehérvasárnap vagy komavasárnap)
egy olyan régi hagyományt szeretnénk életben tartani, amely a magyarlakta nagy
Kárpát-haza minden településén élt, s él még ma is sokhelyütt. A határkerülés
szertartása a húsvéti feltámadással, a természet, az élet megújulásához kötődik,
ezt segítő, serkentő szokás, aminek részese lehet a település apraja és nagyja,
kortól, társadalmi rangtól függetlenül.
A régiségben az emberek hitték, hogy cselekedeteikkel, énekükkel, táncukkal
befolyásolhatják, segíthetik lakóhelyük, településük védelmét, megőrizhetik
földjük termőképességét, eltartóképességét. A határ szertartásos körbejárásával
megerősítik a határvonalakat, ellenőrzik annak épségét, hittel kívánják a benne
lakó növények, állatok, emberek, -egyszóval élők- egészségét.
A húsvét utáni első vasárnapon kezdődtek el régen a lányséták, ekkor fogadtak
maguknak (pl. tojáscsokkantással, komatállal) komát, azaz életre szóló szövetséget
a fiatalok, vagy ekkor erősítették meg az előző években választott komaságot.
Ennek pedig az egész nemzetség összefogásában, összetartásában nagy szerepe
volt, s lehet ma is.
Fehérvasárnap a húsvéti böjtidő után van, tehát feloldódnak a mulatságra, táncolásra
szóló tilalmak, így alkalmas időpont arra, hogy a fiatalok bevonásával, a Család
Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint néptáncegyütteseink
vezetésével, táncainkkal induljon el a határkerülés. A felvonuló tánccsoportok
erre az alkalomra saját kezükkel készítettek zászlókat.
Fehérvasárnap egy olyan alkalom, ahol a résztvevők érezhetik, hogy a tánc nem
csak a színpadra állított koreográfiákat jelenti, nem csak a turistáknak szóló
látványosság, hanem az élet, ünnepeink, szakrális cselekedeteink szerves része.
Örömmel vesszük mindazon egyének és szervezetek csatlakozását, akik e fehérvasárnapi határjárásba szívesen bekapcsolódnak!